Miközben reggelizem a szülinapi tortámat 🙂 és megköszönöm a sok szép üdvözletet a világ minden tájáról, olyan emberektől is, akikkel soha nem találkoztam, és kinézek az ablakon a napfényre és kék égre, egy vers jut eszembe, amit még pár évvel ezelőtt írtam, és amit most szeretnék veletek megosztani.
Fotó: az ablakomból nézve, néhány nappal ezelőtt.
Nagyon köszönöm, hogy velem vagytok, és a támogatásotokat minden formában! Nektek is boldog napot kívánok, és azt, hogy minden napotok az alábbi szavak szerint teljen.
Szeretettel,
Andrea
A VILÁG MINDEN SZÉPSÉGE
Csak nézz körül,
és meglátod
a világ minden szépségét:
egy kisfiú huncut mosolyát,
egy lány bronzfényű haját,
édesanyád ezüst fejét,
szemek – ég nem lehet oly kék,
téli nap hideg kristálya,
évszázadok mohos fala,
kisbabák bársony talpa,
selyem tánccipők,
hétszínű saláta,
barack csábító mosolya,
fiatal fák sóhaja,
régi óra azon a tornyon,
sebes, piros villamos,
kedvenc éttermed,
legújabb kávéscsészéd,
gyömbéres sütemény,
lobogó gyertyák,
erőteljes villám,
görkorisok végig a városon,
egy gitár dalai,
egy naptár képei, —
Látod?
Mindez tőled ered,
a világ minden szépsége.
– Gerák Andrea
Bécs, 2000. január 15.
A vers angol eredetije itt olvasható
Gerák Andrea 