Ellopott pillanatok, fülbekúszó mondatok, múló, vagy egy életre megmaradó benyomások. Vonaton, buszon, repülőn, útközben mindig történik valami érdekes. Utazás és élet. Élet és utazás. A Pesti pillanatok testvére – mindenhol máshol, kivéve Budapesten.
Szentendre, a Spar előtt hat-hét, középkorú csöves üldögél. A kistermetű nő igyekszik meggyőzően hangzani:
– A nagybátyjának a barátja vagyok, úgyhogy engem tisztel!
Azonnal érkezik is a megerősítés:
– Anyád picsája!
***
Vasárnap este, a csodásan meleg, október végi nap után rövidujjúban száll fel a Nyugatiban a váci vonatra két, harminc körüli pár. Lazák, senkinél sincs semmi táska, de valami innivaló igen. Sör, bambi – kinél mi. Tüsihajú, szőkített nő:
– Izé… Jó napom volt, senki nem zabált semmit… Izé!
***
Nem sokkal előtte: élet a nagymarosi strandon, október 27-én!
***
Nagymaros, mesés szeptember végi délután, kellemesen ücsörgök a strandon, miután tapostam egy kicsit a jó hideg vizet (vagy félórát), kell a mozgás. Most fáslizom a lábamat. Mellettem a lejárón jön lefelé egy pár, így hátulról nézve olyan harmincasok lehetnek. Zoro és Huru (vagy Stan és Pan): aprócska termetű, copfos csaj, szép, nagymackó legény. A beton lejáró hirtelen ér véget, de semmi veszélyes, egész nyáron mindenki ott mászkál, gyerekek, idősebbek is. Egy rossz mozdulattal legfeljebb a puha homokban köt ki az ember, na bumm.
Aggódó Anyuci 1, Nagymackójának:
– Óvatosan!!
Nézek nagy, kerek szemekkel…
Harminc-negyven perc múlva már a visegrádi oldalon vagyok a komppal. A kompon középkorú, fekete bőrszerkós házaspár, igen komoly, kemény, szuperszexi megjelenés. Csodálkozom, hol hagyták a Harley-ket, csak gyalog vannak. Szállnak le a kompról, ami nem egy nagy wasistdas: az ember szépen teszi egyik lábát előre a másik után, ahogyan azt 1-1,5 éves kora óta csinálja.
Aggódó Anyuci 2, Bőrcuccos Macsó pasijának:
– Óvatosan!
Nézek nagy, kerek szemekkel…
***
Utolsó vonat Szobra, csütörtök este, eszem a rántott májat a kovászos uborkával. Két srác felszáll, mögém ülnek le, ők is jóízűen falatozzák a rántottcsirkét majonézzel, amit ugyanott vettek. Mennek haza melóból. Vagyis meló utáni kis poháremelgetésből.
– És mi lesz? Együttdolgozol majd a sráccal?
– Nem.
– Miért? Nem rendes?
– Rendes, rendes! De hülye.
***
Szentendrei HÉV-állomás, 2019. október, taxisok beszélgetnek.
– Kiment a haverom Svájcba dolgozni, villanyszerelő. Mennek kurvákhoz, diszkóba, oszt azt mondja: “Bazdmeg, elmegy az összes pénz!”
***
Szentendrei HÉV-állomás, nagyhangú kamaszfiúk szállnak fel, suliból mennek haza. A leghangosabb elújságolja a nap legfontosab hírét:
– És mondta a tanárnő, hogy hülye vagyok, mert azt nem jól csináltam.
Mindhárman jót nevetnek. A lányos hangú:
– Ezt én is megmondhattam volna neked!
– De nem jó választ adtam, hülye!
***
***
Esztergom-Szentendre busz, Visegrádon utánam felszáll egy iskolai osztály, Tahitótfaluba mennek. Hatodikosok, hetedikesek lehetnek. Három perc késéssel indulunk, mire mindenki sikeresen a buszon van. Két fiú ül mögöttem, a kisebbik a beszédesebb.
– De most miért ilyen gyors ez a busz? Tök gyorsan megy. A múltkor Dunabogdánynál másfél óráig váltottak jegyet – na jó, nem, de hat percig.
Kis idő múlva a kijelzőn megjelenik a “Szociálisotthon” (így, egybe) nevű megálló. Ismét a kisebb fiú:
– Szociális… Szocialista… Hahaha…
Ezen egy kicsit elnevetgélnek. Tényleg, milyen vicces is, ha tudnák… Majd, rövid csend után:
– De tényleg, tulajdonképpen mi az a szociális otthon?
– Hát…
– Oda ilyen… betegek mennek? – Hát… tulajdonképpen… igen.
(Ez a kép még ezelőtt készült a kompról, Nagymaros és Visegrád között)
***
Szob-Budapest Nyugati vonat, szeptember utolsó szombatján, dél. Férfi fekete bőrszerkóban, irigylésre méltó sörénnyel, telefonál:
-… oszt’ nyomja nekem a terrort! Hogy mér’ a kurvámmal foglalkozok. … Megyek dógozni, oszt ő meg nyomja nekem a terrort.
***
Nyugati pályaudvar, vasárnap délután, érkezünk be a prágai nemzetközi gyorssal. Női hang bemondja a hangszóróba először magyarul, majd:
– Dír peszendzsörsz! Nekszte halt: Vesztend Nyugati Pályasztésön.
***
Nagymaros, vasárnap este háromnegyed hat, vasútállomás. Lentről, a fák-bokrok és épületek takarásából fogatlan, idős, gárgyult férfihang:
– Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Második versszak:
– Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Harmadik versszak:
– Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Ismétlés:
– Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó,
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó.
Vége.
Szépen, mint ahogy a kisiskolások szavalnak. Tökéletes, ütemhangsúlyos (magyaros) nyolcas versforma.
***
Máskor meg egyébként ezt történt, amikor ugyanitt vártam a vonatra (éneklős videó!)
***
Szobi vonat, péntek éjszaka. Vonulok előre, hogy kényelmes helyet találjak. Az egyik kocsiban srácok beszélgetnek:
– Úgy felbaszta az agyamat a főnök!
Vonulok tovább, a következő kocsiban srác telefonál:
– Úgy felbasztam az agyamat!
***
Visegrád-Szentendre között ülök a buszon, szeptemberi koradélután. Mögöttem két tini beszélget, sulis dolgokat: doga, feleletek, tesióra, ésatöbbi. Az ablakon kiintegetnek Mónika néninek a túloldalon, bár ott csak egy igen fiatal párt lehet látni, jó, ha egyetemista korosztály. Mónika néni nem veszi észre őket.
Útitársaim 12 évesek, bár a lányt nézhetnénk egy picivel idősebbnek is. Új témát dob fel:
– Te tudtad, hogy a Panda biszex?
– Micsoda??
– Biszex.
-…………….. (ezt nem hallom, nagyon zúg a busz).
– Mondjuk, én kinéztem belőle.
***
Budapest-Esztergomi vonat, két srác. Téma: utazás, világjárás. Csak ennyit fogok fel:
-… az a madagaszkáros buziság…
***
— Gerák Andrea (szöveg, fotók)
*****Támogatnál? Online kalapozás (elegánsabban: crowdfunding)*****
Köszönöm figyelmedet! Ha szeretnéd támogatni a munkámat, többféleképpen megteheted. Igen hálásan megköszönöm, amire lehetőséged és hajlandóságod van.
- PayPal-on keresztül bármekkora összeggel,
- Bankszámla: IBAN: HU46 120105320021373500100000 SWIFT: UBRTHUHBXXX Raiffeisen Bank, Gerák Andrea
- Oszd meg másokkal is, amit itt láttál-hallottál-olvastál,
- Ha meglátsz, meghallasz valahol, gyere oda hozzám, és köszönj nekem, örülni fogok 🙂
Előre is nagyon köszönök mindent!
— Gerák Andi
Gerák Andrea 